Mindig szólj anyádnak, hogy hol van, és medig maradsz! Hogy anyám tudja, hogy hol van, illetve hova megy a Jocika, és hogy nehogy elfelejtse, időközben, itt az alap travel plan.
Azt már a nyolc sörös Oblimov amerika fölkészítőn megmondta a Dávid, hogy mindent nem lehet egyszerre. Mivel, nem kerestük össze az USA összes dollárját, ezért méginkább igaz ez. Szóval, kellett egy erős filter. Annyi volt a föltétel, hogy az East Coast-on kívül minimum még egy határvidéket nézzünk meg. A túloldal, azaz a West Coast a legmenőbb, oda megy mindenki, és én is meg a Szöcske is akartunk, de aztán mégsem. Idén, azaz most, ezalkalommal South. Ott vannak ismerősök, volt hurrikán, jazz, blues. New Orleans. Ez köré szerveződött végül az egész. Volt előtte Miama, Orlando kombináció, de elég volt már a nyár során megutált turistákból, nyaralókból, üdülőkből, beachből, melegből... New Orleans. Jobb az.
Ocean Cityben 23-ig leszünk. Még aznap este, munka után beköltözünk Atlantic Citybe. Még aznap éjszaka bevonulunk egy kaszinóba. Másnap kijózaonodunk, mögiszunk egyet az akkor még ott vizimentősködő kollegákkal, és megyünk New Yorkba. Mondjuk, 25-én. Ott egy hét. Azzal, hogy két napra elugrunk a Niagara-vízeséshez. Ott, ha minden jól megy úgy tudunk matekozni a buszokkal, hogy ne kelljen szállást keresni, csak odaérni, ott bámészkodni, újra bemenni a turisták kellős közepibe, talán összefutni a régi család-barátokkal, akik most torontóban élnek, és arrafelé szoktak járni pecázni. Mi a túloldalra nem mehetünk, de szólok nekik, hogy jöjjönek át egy kávéram vagy valami. Megiszünk valamit, vagy valami. Az Olgi tantiék. Olyan jól hangzott, amikor körösztapám mondta, hogy fussak már össze velük, ha már úgyis ottvagyok... Aztán, persze evo ti, mi lett a vége. Már csetölünk a facebook-on, hogy mikor pontosan, meg így.
A Niagarától vissza NYC még két napra, onnan repülőval New Orleansba (meglesz a reptéren alvás is, direkt hajnali járatra foglaltunk jegyet). Ott vannak haverok, remélhetőleg náluk lakhatunk majd. Ők is voltak nálam Újvidéken 3 napig, úgyhogy most én vagyok a soros. Hogy ne legyen pobréma, meg amúgyis három a magyaré, mi is hármat alszunk majd ott (vagy valahol máshol a városban), mert október hatodikára bukkoltuk a vonatjegyet New Orleans-Washington távon. Na, ez a főatrakció az egészben. 27órás vonatút 9 államot át. Köszönet Kriszta nőverémnek az ügyes guglizásért, hogy erre rátalált, illetve, hogy az egész tervet levázlatozta, linkelte, kalkulálta, mint gyakorlatozó turisztikai szakasszony. Szóval, a vonatozás az jó lesz. Nem mertünk bez karta, úgyhogy már ez a jegy is megvan, de egy kettest veszünk mindenesetre. Vagy egy-egy limenkást. Mer ki az az Amtrak, mivel jobb az a JŽ-től?!
Washingtonban két nap, onnan busszal Philadelphia, ahol szintén két nap. Itt múzeumok, kocsmák, Rocky-szobor, ilyenek. Philliből busz-vonat-metró a Newark International Airportra, egy-két snack Zürichig, ott gépet váltunk, tészünk két tiszteletkört Surčin fölött, veszünk egy burekot, és kész. Én már csak annyira emlékszek a matekből, hogy nincs harmadik, de ebből asszem ennyivel is ki lehet számolni, hogy mikor érünk haza. És, hogy ki volt a buszsofőr. - ha ez a buszsofőr nem poén, akkor nem kell értelmet keresni. Mi ezen sokat röhögtünk. Na.
A szállás egyébként midnenhol Couchsurfing arcoknál, hostoknál leszünk guest-ek (gost-ok), azaz ilyen online utazók közösségi oldalán keresztül, amin én regisztrált faszagyerek vagyok. Így ez ingyen megvan. Majdnem olyan, mint a free shipping.
Itt különben nem kizárt, hogy még a mentőautóban is van wifi, de ha ott nincs is, minden egyéb transportban van, amivel mi mozgunk majd, úgyhogy ott, akkor majd bővebben, hogy mi is lett az egészből.
Azt már a nyolc sörös Oblimov amerika fölkészítőn megmondta a Dávid, hogy mindent nem lehet egyszerre. Mivel, nem kerestük össze az USA összes dollárját, ezért méginkább igaz ez. Szóval, kellett egy erős filter. Annyi volt a föltétel, hogy az East Coast-on kívül minimum még egy határvidéket nézzünk meg. A túloldal, azaz a West Coast a legmenőbb, oda megy mindenki, és én is meg a Szöcske is akartunk, de aztán mégsem. Idén, azaz most, ezalkalommal South. Ott vannak ismerősök, volt hurrikán, jazz, blues. New Orleans. Ez köré szerveződött végül az egész. Volt előtte Miama, Orlando kombináció, de elég volt már a nyár során megutált turistákból, nyaralókból, üdülőkből, beachből, melegből... New Orleans. Jobb az.
Ocean Cityben 23-ig leszünk. Még aznap este, munka után beköltözünk Atlantic Citybe. Még aznap éjszaka bevonulunk egy kaszinóba. Másnap kijózaonodunk, mögiszunk egyet az akkor még ott vizimentősködő kollegákkal, és megyünk New Yorkba. Mondjuk, 25-én. Ott egy hét. Azzal, hogy két napra elugrunk a Niagara-vízeséshez. Ott, ha minden jól megy úgy tudunk matekozni a buszokkal, hogy ne kelljen szállást keresni, csak odaérni, ott bámészkodni, újra bemenni a turisták kellős közepibe, talán összefutni a régi család-barátokkal, akik most torontóban élnek, és arrafelé szoktak járni pecázni. Mi a túloldalra nem mehetünk, de szólok nekik, hogy jöjjönek át egy kávéram vagy valami. Megiszünk valamit, vagy valami. Az Olgi tantiék. Olyan jól hangzott, amikor körösztapám mondta, hogy fussak már össze velük, ha már úgyis ottvagyok... Aztán, persze evo ti, mi lett a vége. Már csetölünk a facebook-on, hogy mikor pontosan, meg így.
A Niagarától vissza NYC még két napra, onnan repülőval New Orleansba (meglesz a reptéren alvás is, direkt hajnali járatra foglaltunk jegyet). Ott vannak haverok, remélhetőleg náluk lakhatunk majd. Ők is voltak nálam Újvidéken 3 napig, úgyhogy most én vagyok a soros. Hogy ne legyen pobréma, meg amúgyis három a magyaré, mi is hármat alszunk majd ott (vagy valahol máshol a városban), mert október hatodikára bukkoltuk a vonatjegyet New Orleans-Washington távon. Na, ez a főatrakció az egészben. 27órás vonatút 9 államot át. Köszönet Kriszta nőverémnek az ügyes guglizásért, hogy erre rátalált, illetve, hogy az egész tervet levázlatozta, linkelte, kalkulálta, mint gyakorlatozó turisztikai szakasszony. Szóval, a vonatozás az jó lesz. Nem mertünk bez karta, úgyhogy már ez a jegy is megvan, de egy kettest veszünk mindenesetre. Vagy egy-egy limenkást. Mer ki az az Amtrak, mivel jobb az a JŽ-től?!
Washingtonban két nap, onnan busszal Philadelphia, ahol szintén két nap. Itt múzeumok, kocsmák, Rocky-szobor, ilyenek. Philliből busz-vonat-metró a Newark International Airportra, egy-két snack Zürichig, ott gépet váltunk, tészünk két tiszteletkört Surčin fölött, veszünk egy burekot, és kész. Én már csak annyira emlékszek a matekből, hogy nincs harmadik, de ebből asszem ennyivel is ki lehet számolni, hogy mikor érünk haza. És, hogy ki volt a buszsofőr. - ha ez a buszsofőr nem poén, akkor nem kell értelmet keresni. Mi ezen sokat röhögtünk. Na.
A szállás egyébként midnenhol Couchsurfing arcoknál, hostoknál leszünk guest-ek (gost-ok), azaz ilyen online utazók közösségi oldalán keresztül, amin én regisztrált faszagyerek vagyok. Így ez ingyen megvan. Majdnem olyan, mint a free shipping.
Itt különben nem kizárt, hogy még a mentőautóban is van wifi, de ha ott nincs is, minden egyéb transportban van, amivel mi mozgunk majd, úgyhogy ott, akkor majd bővebben, hogy mi is lett az egészből.
No comments:
Post a Comment