Are you choking?

Négy napot éltünk Ocean Cityben. Napközben fürdés az óceánban, foci a kazah lakótársakkal (Szerbia -Kazahsztán 15:5), maffai társasjáték az orosz, moldáv, indonéz, makedón, amerikai és horvát lakótársakkal... (Itt már örök barátok lettünk a kazah nagyarcokkal: Sultan és Aman illetve az orosz és indonéz csajokkal: Rufina és Lin Lin). Úgy neveztük ezt a helyet, hogy etnikai inkubátor. Itt angolul még csak minimál stílusban beszéltünk. Ezekban a napokban váltottunk át egy másik világnyelvre, da nam ceo svet razume. 

Továbbra is tömegesen aludtunk, szekrény nem volt, meg munka se, úgyhogy balance. Esténként jártunk be edzeni AC-be. Ott szereztük meg az amerikai vörösköröszt által elfogadott szabvány szerinti vizimentő engedélyt. Egy próba-úszás, egy víz alatti, egy súly kiemelés a víz alól , és kezdődött a mentési gyakorlat. A legjobb rész az volt, amikor a rescue tube-ot a mellünkhöz szorítva kellett ugrani a vízbe, és azt ordítani, hogy CLEAR THE POOL! ezt mindenki nagyon jól csinálta. utána valaki fulladót játszott, valaki mentőt, és húzgáltuk egymást a medence széléhez. Jó csapatépítő játék lenne pl Dombos Festen. Utána, mivel a vízi fulladók már biztonságban voltak, megtanultuk a CPR-t, azaz az újraélesztést, ami úgy kezdődik, hogy megkérdezzük a fuldoklót, hogy fuldoklik-e (ARE YOU CHOKING?), persze ezt is üvöltve, aztán, meg hogy I’M A LIFEGUARD, CAN I HELP YOU?, és ha YES, akkor kezdjük újraéleszteni. Ha nem akarja, akkor nem kell vele szenvedni. Harmadik nap, az edzés után megkaptuk az egyenruhánkat, és azzal, hogy lesz még gyakorlat meg elmélet, szombaton már csinálhatjuk élesben. Negyedik nap a költözés miatt nem kellett edzeni, csak egy 8órás dvdt kellett volna megnézni, de úgy döntöttünk, hogy az már úgysem segít rajtunk.